Általános információk a német vállalkozások részére

 

Országismertető

EU-csatlakozás időpontja: 1993. november 01. (1958. január 1-től az EGK tagja)

Népesség: 82 531 700 fő

Terület: 357 021 km2

Lakosság nemzetiségi összetétele: 90% német, 1 % dán, 1% fríz, 0,5% szorb, 2,2% török, 1% délszláv, 1% olasz, 4,5% egyéb

Államforma: szövetségi köztársaság

Államfő: Horst Köhler szövetségi elnök

Hivatalos nyelv: német, regionálisan: dán, fríz, szorb

Pénznem: euro (EUR) = 100 eurocent 2002. január 1. óta

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság, független ország, vezető ipari állam Európa északi-középső részén. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, és a Benelux országokkal.

Ezen kívül, északon két tenger is mossa partjait, az Északi- és Balti tenger. Éghajlata túlnyomóan nedves, kontinentális jellegű. Németország a paleolit óta lakott terület, a neandervölgyi ember és szinte valamennyi kő-, bronz- és vaskori kultúra maradványait megtalálták itt.

Politikai rendszer

Végrehajtó hatalom

Az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. Kormány: A kormányzást a szövetségi kormány és a szövetségi államok közösen látják el. Németország föderális rendszere nem csupán regionális eltérések miatt alakult ki, hanem politikai megfontolásoknak is köszönhető. Ezzel a rendszerrel ugyanis lehetővé válik az államhatalom törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom intézményeinek horizontális megosztása mellett az államhatalom vertikális tagolása is. A szövetségi államok igen nagy autonómiával rendelkeznek, valamennyi tagállam a szövetségi alkotmányon túl önálló alkotmánnyal és intézményrendszerrel is rendelkezik. A szövetségi államok hatáskörébe tartozik a szövetségi politikák meghatározása és végrehajtása.

A kormány vezére a szövetségi kancellár tagjai a szövetségi miniszterek. A kancellárt a parlament választja meg, és a kancellár a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kancellár mandátuma négy évre szól. A szövetségi kormány általános bel- és külpolitikai ügyekben jár el. A szövetségi elnököt a szövetségi konvent választja meg. A konvent csak az elnök megválasztására ül össze, tagjai a Bundestag képviselői és szövetségi államok delegáltjai. Az elnök öt éven át tölti be hivatalát. A tisztséget maximum kétszer töltheti be ugyanaz a személy. Feladatkörét törvény szabályozza.

Törvényhozó hatalom

A törvényhozást a kétkamarás szövetségi parlament látja el, amely 656 tagú. A parlament alsóházból (Bundestag), és felsőházból (Bundesrat) áll. Az alsóház képviselőit általános, közvetlen, szabad és titkos választás útján négy évre választják. A választáson minden 18. életévét betöltött német állampolgár rendelkezik a választás és választhatóság jogával, aki nem kizárt a választójogból. A felsőház területi alapon szerveződik, azaz a szövetségi államok érdekeit hivatott képviselni. Tagjait a szövetségi államok kormányainak tagjaiból, vagy azok által jóváhagyott tagokból választják. A felsőháznak erős hatalma van azáltal, hogy sok törvény elfogadásánál vétó-joggal rendelkezik. a két ház viszonyában az alsóház dominanciája érvényesül, de a felsőház sem formális, hiszen számos törvényjavaslat esetében vétójoggal rendelkezik.

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltató hatalmat az alkotmánybíróság, szövetségi bíróságok illetve a szövetségi államok bíróságai gyakorolják. Az alkotmányosság megőrzéséről az Alkotmánybíróság gondoskodik.

Címek:

Németország hivatalos honlapja:
www.bundespraesident.de
Német nagykövetség Magyarországon:
1014 Budapest, Úri utca 64-66.
Tel.: 0036-1 488-35-00
E-mail: info@deutschebotschaft.hu
Honlap: www.deutschebotschaft-budapest.hu
Magyar nagykövetség Németországban:
Unter den Linden, 76 10117 Berlin
Tel.: (00)-(49)-(30) 203-10-100 vagy 203-10+ mellékszám
Ügyeleti szám: 00-49-172-3233-930
E-mail: kom@huembvie.at
Honlap: www.ungarische-botschaft.de

 

Munkavállalás

Németország úgy döntött, hogy egyelőre fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozást, és hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A szolgáltatások szabad áramoltatásával kapcsolatban nincsenek korlátozások, kivéve az építőipart és a kapcsolódó iparágakat, a belső építészetet és az ipari takarítást (épületek, berendezések és járművek).

Munkavállalás államközi egyezmények keretében

A Németország és Magyarország között létrejött, az 55/1990 (III.23.) MT rendelettel közzétett államközi megállapodás magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendég-munkavállalást tesz lehetővé.

Az egyezmények keretében, csak az abban meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén lehet munkavállalási engedélyhez jutni 12 hónapos vendég-munkavállalás szakmai és nyelvi továbbképzési céllal

Németországban tanuló diákok munkavállalása:

A német jogszabályok szerint a más uniós tagállamokból származó diákok a szorgalmi időszakban heti 20 órát, a szorgalmi időszakon kívül pedig korlátlan ideig dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül.

A fenti szabály alól kivételt képeznek a 2004. május 1-én csatlakozott tagállamok (kivéve Málta és Ciprus) diákjai -, akikre a 2005. január 1-én hatályba lépett új bevándorlási törvény rendelkezései vonatkoznak. A szabályozás szerint így a magyar diákok teljes munkaidőben évi 90 napot, részmunkaidőben évi 180 napot (maximum napi 4 órát) dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül.

A fentiek alól kivételt képeznek az egyetemeken, kutatóközpontokban vagy más tudományos intézményekben végzett másod- ill. asszisztensi állások, mely pozícióban időkorlát nélkül dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül diákok.

Amennyiben a fenti időkorlátokat valaki túllépi, munkavállalási engedélyt kell kiváltania a helyi munkaügyi központoknál. A fentieken túl a diákoknak, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vállalnak munkát, adókűrtyát kell beszerezniük a területileg illetékes önkormányzatnál.

Bankszámla

A munkavállalónak célszerű bankszámlát nyitnia, melyre fizetését utalják. A megfelelő dokumentációk bitrokában irodánk segítségével bankszámlát nyithat.

Adókártya

A munkavállalónak ún. adókártyát is be kell szereznie, melyet a polgármesteri hivatalban adnak ki. Ez arra szolgál, hogy a munkáltató lássa, milyen adókat és társadalombiztosítási járulékokat kell levonnia a munkavállaló fizetéséből. Ha a munkavállalónak több mint egy munkahelye van, több adókártyát kell kiváltania.

Munkaszerződés

Németországban munkaszerződést szóban és írásban is lehet kötni. A fizetésről általában kollektív egyeztetés után döntenek. A teljes állásban dolgozók munkaideje 36-40 óra/hét. A túlórákat pénzbeli juttatással, illetve szabadsággal fizetik ki. A szabadság általában 25-30 nap/év, illetve a nemzeti ünnepek.

Az EU tagállamok állampolgárai három hónapig kereshetnek munkát Németországban. Ez az időszak meghosszabbítható, ha bizonyítást nyer, hogy a munkavállaló továbbra is munkát keres és jó esély van arra, hogy foglalkoztatni fogják. Az Európai Unió tagállamainak munkavállalóit ugyanolyan bánásmód és feltételek illetik, mint az adott ország állampolgárait.

Fizetések

A fizetési megállapodások alatt Németországban általában a bruttó fizetést értik, kivéve, ha a munkavállaló és a munkáltató nettó fizetésről állapodik meg. A fizetést pénzben kapja meg a munkavállaló, de részeit más juttatásokban is ki lehet fizetni.

A munkások fizetése általában órabéren, illetve teljesítményen alapul, az alkalmazottak azonban havi bért kapnak. A fizetésből személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékokat vonnak. A levonások mértéke a munkavállaló bruttó fizetésétől és családi állapotától függ. A teljes levonások a fizetés kb. 35%-át teszik ki.

Minimálbér

Németországban nincs jogilag meghatározott minimálbér. A minimálbért foglalkozási szektoronként, kollektív szerződésekben határozták meg, melynek célja a minimum standardok felállítása minden szektorban.

Társadalombiztosítás

Egészség

Az uniós országokból érkező turisták sürgősségi egészségügyi ellátásra való jogosultságát az EU egyes tagállamaiban az EU kártya igazolja, melyet a lakóhely szerinti illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár állítja ki. Kiadástól számított 1 évig érvényes, saját jogú nyugdíjas esetén 3 évig.

Gyógyszerek

Az orvos által receptre felírt gyógyszereket a gyógyszertárakban szolgálják ki.

Kórházi ellátás

A kórházi beutalásra a kezelőorvos tesz javaslatot. Sürgősségi esetekben az EU kártya bemutatásával közvetlenül is fel lehet keresni a kórházat.

A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie: egészség- és anyasági biztosítás, munkanélküli biztosítás, rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj. A társadalombiztosítás kiterjed a fogyatékosság, anyaság (gyermeknevelés), betegség, ápolás (gondozás), egészségmegőrzés és a munkanélküliség területére is. Az egészségbiztosítási hozzájárulást közvetlenül a fizetésből vonják le.

A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie:

  • Egészség és anyasági biztosítás
  • Munkanélküli biztosítás
  • Rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj

Betegbiztosítás
A járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12.5%-át teszik ki, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Ezt a járulékot a munkáltató és a munkavállaló közösen fizetik. A nyugdíjakból vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti.

Betegbiztosításra jogosult személyek:
  • Munkavállalók és továbbképzésben résztvevők
  • Munkanélküliek, akik egy munkaügyi irodától juttatásokat kapnak
  • Diákok, gyakornokok, művészek és szabadúszó újságírók
  • Nyugdíjasok és nyugdíjat igénylők
  • Ezek családtagjai

Betegbiztosítási juttatások:

  • Háziorvosi, fogorvosi kezelés és speciális kezelések (Olyan orvosok végezhetik, akiket a biztosító elismer - az orvosok 90%-a)
  • Gyógyszerek (A betegbiztosító a gyógyszerek árát támogatja)
  • Szemüvegek, protézisek (Egy bizonyos összeghatárig a biztosító fizeti)
  • Fogászati kiadások (50-80%-át a biztosító fizeti)
  • Kórházi kezelés
  • Ápolási segítség otthon (bizonyos feltételek mellett)

 

Munkanélküli biztosítás

Az átlagos biztosítás a fizetés 6.5%-a, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Minden dolgozó, illetve szakképzésben résztvevő személy jogosult a munkanélküli segélyre. A segély összege az utolsó nettó fizetés 60%-a, de maximum 4175 euró/hó. Legalább egy gyermeket nevelő szülők esetében a maximum határ az előző fizetés 67%-a.

Hosszú távú ápolási biztosítás

Ez a járulékfajta a bruttó fizetés 1.7%-át teszi ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak le a fizetésből. A járulék felét a munkáltató fizeti.

Anyasági biztosítás

Jogosultak:

  • Biztosított nők
  • Biztosított férfiak házastársai, illetve élettársai

 

Juttatások:

A juttatások alapfeltétele annak bizonyítása, hogy az anya a szülést megelőző tizedik és negyedik hónapok között 12 hétig biztosítva volt.

  • Ingyenes orvosi ellátás
  • Kórházi kezelés
  • Otthoni ápolás
  • Pénzbeli juttatás (A fizetésen alapul, de nem lehet több napi 12.78 eurónál. Ha egy nő fizetése magasabb a maximálisan adható összegre számított juttatásnál, a fennmaradó összeget a munkáltató fizeti)

 

Családi pótlék (Kindergeld)

A családi pótlékra a Németországban lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak. A pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig, felsőoktatási képzésben résztvevő gyermekek esetén 27 éves korig, munkanélküli gyermek esetén 21 éves korig jár.

A családi pótlék jár a 18 éven felüli, dolgozó gyermekek után is, ha éves jövedelmük nem haladja meg a 7680 eurót. A pótlék folyósítását nem kötik korhatárhoz, amennyiben a gyermek mozgássérült, vagy szellemi fogyatékos.

A családi pótlék összege az első három gyermek esetében gyermekeként havi 154 euró, négy, illetve több gyermek esetében 179 euró.

Gyermeknevelési támogatás (Erziehungsgeld)

Mindenki aki Németországban él, jogosult a gyermekei után járó juttatásra, illetve a gyermeknevelési támogatásra. A juttatások a következő gyermekek után járnak:

  • Törvényes és törvénytelen gyermekek
  • Örökbefogadott gyermekek
  • Mostohagyermekek, unokák

Általában a gyermek után járó támogatás a gyermek 16. születésnapjáig jár. A gyermek után járó támogatás a szülő fizetésétől is függ.

A költségek visszatérítése

Amennyiben nem volt EU kártya és az ellátás költségeit saját terhére kellett, hogy igénybe vegye, a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást a lakóhelye szerint illetékes magyar megyei egészségbiztosítási pénztárnak (MEP) nyújtsa be.

Ebben az esetben a megyei egészségbiztosítási pénztár megkeresi a kisegítő teherviselőt, és a külföldi biztosítótól kapott információk alapján azt az összeget fizeti ki, amennyibe az ellátás az EU kártya alapján került volna. Az így megtérített és a ténylegesen kifizetett összegek közötti költségkülönbözetet az ellátásban részesült személy saját maga köteles vállalni, ezt az OEP nem téríti meg.

Munkanélküli segély

Ha Németországban az Európai Unió tagállamainak bármely állampolgára munkanélkülivé válik, a helyi munkaügyi hatóságnál személyesen kell jelentkeznie a munkanélküli segélyért, amelyet kéthetente a bankszámlájára utalnak át.

Keresőképtelenség

Abban az esetben, ha a magyar biztosított az EGT valamely tagállamában keresőképtelenné válik, és érvényesíteni akarja magyar táppénz iránti igényét, keresőképtelenségéről igazolást kell kérnie a külföldi orvostól, és ezzel kell három napon belül egy szabadon választott külföldi biztosítóhoz kell fordulnia.


Adózás

A közvetlen adózásról a közösségi joganyagok nem rendelkeznek, ezért - bár a tagállamok adórendszerei hasonlóak - minden tagállamban különböző fajtájú és mértékű adónemekkel találkozunk.

A közösségi jog szerint a tagállamok adórendszerének követnie kell azt az általános diszkriminációellenes szabályozást, miszerint egy tagállam állampolgárai, akik egy másik tagállam területén élnek, nem részesülhetnek kedvezőtlenebb adózási feltételekben, mint az adott tagállam állampolgárai.

A közösségi adózási szabályok szerint minden EU tagállam állampolgára, minden (akár több nem EU tagállambeli) jövedelme után abban a tagállamban köteles adót fizetni, amelyben lakik. A kettős adózásról szóló országok közötti egyezmények gondoskodnak arról, hogy az adóalany csak egy helyen fizessen adót.

Azok a személyek, akik Németországban telepedtek le, minden jövedelmük után Németországban fizetnek adót, még abban az esetben is, ha jövedelmük más országokból származik. A nem Németországban élő adófizetőket csak a Németországból származó jövedelmük után adóztathatják.

A következő forrásokból szerzett jövedelem adóztatható:
  • Mezőgazdaság és erdészet
  • Kereskedelem
  • Vállalkozások
  • Fizetett alkalmazottak
  • Tőkebefektetés
  • Bérleti díjak
  • Más jövedelemforrások

 

Együttes elbírálás

A Németországban élő házastársak adóját együttes jövedelmük alapján határozzák meg, hacsak nem kérik a külön elbírálást. A gyermekek jövedelme után fizetendő adót a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg.

Személyi jövedelemadó

Németországban a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat a forrásból, azaz a fizetésből vonják le. A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát kap. A munkavállalónak annyi adókártyára van szüksége, ahány munkahelyen dolgozik.

Németországban progresszív adózási rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Az adókategóriák figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is. Az adókategóriák figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is.

A személyi jövedelemadó kiegészül az ún. szolidaritási adóval, amely a személyi jövedelemadó, és az egyházi adóval. A fizetésből levont személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok mértéke a munkavállaló bruttó fizetésétől és családi állapotától függ.

Általános forgalmi adó

Az ÁFA általában 19%-os, de a könyvek, az újságok, az antik áruk és az élelmiszerek után csak 7% Áfá-t kell fizetni.

Ingatlanadó

Az ingatlanadót évente kell fizetni a föld- illetve ingatlantulajdonosoknak a föld, illetve az ingatlan méretétől függően. Az adó mértéke területekként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra 10 évig nem kell adót fizetni.

Örökösödési adó

Az örökösödési adót az öröklött tulajdon azon részére kell fizetni, amelyet az örökös örökölt. Az örökösödési adót az ajándékozási adó egészíti ki. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor ugyanannyi adót kell fizetni, mint örökléskor.

Egyházi adó

Ezt az adófajtát akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Az egyházi adó mértéke tartománytól függ. Ha az állampolgár regisztráltatja magát egy egyháznál, jövedelméből automatikusan levonják az egyházi adót. Ha valaki nem tartozik egy egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat.

Gépkocsiadó

A gépkocsiadót a gépkocsi motorjának kapacitása alapján kell befizetni.

 



Ossza meg ezt az oldalt ismerőseivel
Az Ön neve
* Az Ön e-mail címe
Célpont neve
* Célpont e-mail címe